2026-ban is érdemes lesz ellátogatni a Mai Manó Házba

Az 1894-ben műteremháznak épült nyolcszintes neoreneszánsz műemléképület, a Mai Manó Ház a magyar fotóművészeti élet egyik központja. Kortárs és történeti, hazai és nemzetközi trendeket bemutató fotográfiai kiállításokat rendezünk, és a fotográfiai kultúra fejlesztésére, terjesztésére és népszerűsítésére szolgáló programokat szervezünk.

Jövőre is érdemes lesz ellátogatni hozzánk, hiszen 2026-ban többek között olyan neves alkotók munkáit hozzuk el a Mai Manó Házba, mint Maxim Dondyuk, Émile Zola, Nora Dumas vagy René Maltête.

Tóth György a kortárs magyar fotográfia megkerülhetetlen alakja. Az Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításon látható képei nem csupán a női test ábrázolásai, hanem a tér, a mozgás és az idő kapcsolatának érzékeny vizsgálatai is. Tóth számára a test nem tárgy, hanem energia, amely a fényben és a térben formát ölt. Munkái a klasszikus fotográfia eszközeivel, de következetesen kísérletező szemlélettel épülnek fel: az életlenség, a bemozdulás és a multiexpozíció nála nem hibák, hanem a mozdulat és az érzelem természetes lenyomatai. A kiállítás külön egységben mutatja be az 1995-ben készült Emese című ikonikus portrét, amely mára a magyar fotográfia egyik legismertebb női aktjaként vált szimbólummá. A Tóth György képeit bemutató kiállítással egyidőben a második emeleten a Fénybe vetkőzve című tárlat lesz látható, mely a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatva mutatja be a 20. század eleji magyar aktfotográfia kiemelkedő alkotóinak – többek között Angelo, Bäck Manci, Berko Ferenc, Máté Olga és Pécsi József – munkáit. A kiállítás arra világít rá, miként vált a testábrázolás a modernitás egyik kulcstémájává: a fotográfia eszközeivel a meztelenség egyszerre nyert esztétikai és lélektani dimenziót. A test így nem csupán ábrázolás tárgyává, hanem a fotográfia által újrateremtett képpé vált, ahol művészet és dokumentáció, intimitás és kompozíció, vágy és esztétikum találkozik. A kiállítás képei nemcsak a kor szépségeszményeit idézik, hanem a látás, a vágy és a reprezentáció változó viszonyait is feltárják.

© Tóth György: Csend, 2018

Pécsi József: Félakt sapkában II., 1930 körül © Magyar Fotográfiai Múzeum

A Mai Manó Ház 2026 tavaszán a kortárs cseh és egyben kelet-közép-európai fotográfia egyik jelentős alakját, Vladimír Birgust mutatja be nagyszabású egyéni kiállításon. A fotográfus, kurátor, fotótörténész és a sziléziai Opava Egyetem Kreatív Fotográfiai Intézetének professzora immár több mint hat évtizede meghatározó szereplője a közép-európai fotóművészeti színtérnek. Birgus munkái a világ vezető intézményeinek gyűjteményeiben szerepelnek – többek között a párizsi Musée Européenne de la Photographie, a kölni Ludwig Múzeum, a San Francisco-i Museum of Modern Art és a tokiói Metropolitan Museum of Photography kollekcióiban. Különösen nagy hangsúlyt kap Maxim Dondyuk ukrán fotográfus és képzőművész kiállítása, mivel bemutatásának időszakára, 2026. április 26-ra esik a csernobili atomkatasztrófa negyvenedik évfordulója. A kiállítás alapját egy több mint 15 000 darabból álló archívum – Dondyuk személyes gyűjtése – képezi, amely elhagyott otthonokban talált családi fotókat, leveleket és filmtekercseket tartalmaz, köztük egy profi fotográfus, a patinás kijevi Dovzsenkó Filmstúdió egykori munkatársának hátramaradt felvételeit. Dondyuk megmentette és digitálisan archiválta ezeket a képi dokumentumokat, hogy a pusztulás nyomaival együtt mutassa be őket, érzékeltetve a kollektív emlékezetvesztés folyamatát.

© Vladimir Birgus: Berlin, 1993

© Maxim Dondyuk: A Chapter II – Repercussion sorozatból, 2017

Nyáron a Mai Manó Házban nyílik a két részből álló Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből című kiállítás, amely a Nemzeti Filmintézettel közösen ünnepli a hazai filmgyártás 125 éves jubileumát. A tárlat első részében a stand- és werkfotók világán keresztül idézi meg a magyar filmtörténet ikonikus korszakait és alkotásait: láthatók lesznek felvételek többek között a Körhinta (1955), A tanú (1969), a Szerelem (1970), az Égigérő fű (1979), A pogány madonna (1980), és az Egészséges erotika (1985) című filmek forgatásairól. Ezek a fotók nemcsak a magyar filmek hangulatát elevenítik fel, hanem önálló művészi értéket is képviselnek, megmutatva a fotográfia szerepét a film születésének dokumentálásában. A második emelet pedig tágabb panorámát nyújt: a kezdetektől napjainkig ívelő válogatás több mint száz év filmfotográfiai hagyományát mutatja be. Mintegy ötven werk- és standfotó mutatja be a 125 éves magyar film történetének kiemelkedő pillanatait, felvillantva a filmtörténet nagy korszakait, stílusváltásait és ikonikus darabjait.

Schandl Teréz: Részlet a Körhinta című film forgatásáról, 1955 © NFI Filmarchívum Gyűjtemény

A 2026 őszén nyíló kiállítás a legendás francia író, Émile Zola fotográfiai munkásságát mutatja be, több mint száz fényképpel. Zola hosszú ideig dolgozott műkritikusként, és szoros barátság fűzte az impresszionista festőművészekhez. A tárlaton olyan fotók láthatók, amelyek kompozíciójukban, a kivágásban vagy a motívumok és alakok elrendezésében visszautalnak azokra a festményekre, amelyeket Zola jól ismert és gyakran kommentált is. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy egy ismerősebb, családközpontú Zolát lássunk – egészen mást, mint azt a „komoly” alakot, akit az irodalomtörténeti tankönyvekből ismerünk. A második emeleten, ugyanebben az időszakban nyíló kiállítás ritka lehetőséget ad arra, hogy közelebbről is megismerjük Nora Dumas (1890–1979) életművét. Dumas a modern európai vizuális kultúrát alakító magyar fotográfia egyik legkülönösebb, saját hangú alkotója volt. Fényképeinek középpontjában a mindennapi élet állt: dolgozó nők, falusi közösségek, a csendes méltóság apró, mégis erőteljes pillanatai – mindez mély empátiával és visszafogott líraisággal ábrázolva. A kiállításon látható képek Dumas legtermékenyebb időszakából, az 1920-as évek végétől az 1950-es évekig származnak, és egyszerre tükrözik párizsi környezetét és a francia vidékhez fűződő bensőséges kapcsolatát. Bár fotói korának számos európai magazinjában megjelentek, művészi jelentősége sokáig háttérbe szorult férfi kortársai mögött. A tárlat célja, hogy Nora Dumast ismét önálló, úttörő művészként mutassa be – olyan alkotóként, akinek munkáiban a humanizmus, a társadalmi érzékenység és a kifinomult formai látásmód egyaránt jelen van.

Émile Zola: Egy kutya és a gazdája, amint átkelnek egy londoni utcán (Anglia), 1898–1899 © Francia Kulturális Minisztérium, Örökség- és Fotóarchívum, a Grand Palais / RMN Photo terjesztésében

Nora Dumas: Moissan, 1937 © Nora Dumas Estate

A 2026-os évet egy francia fotográfus, René Maltête őszinte és humoros képeivel zárjuk a Mai Manó Házban. Maltête 16 évesen kezdett el fényképezni; első kamerája egy Pontiac 6×9 volt. 1951-ben Párizsba ment, ahol eleinte rendezőasszisztensként alkalmazták, majd három évvel később vett egy Semflex 6×6 fényképezőgépet abban a reményben, hogy komoly fotográfus karriert érhet el. A nagy áttörést azonban egy olyan fotósorozata hozta meg, amely kevésbé volt komoly hangvételű. Maltête az utcai élet megörökítéséről vált ismertté, amelyek tele voltak ironikus humorral, megmutatva, hogy az élet legviccesebb dolgai gyakran csak a jó időzítés kérdése.

René Maltête: Család sétál a Deauville-i mólón, Franciaország, 1960 © René MALTÊTE/GAMMA RAPHO

Ahogy az elmúlt években, idén is kapható a Mai Manó Ház névre szóló, éves belépőjegy, mellyel 2026-ban az összes kiállításunk akár többször is megtekinthető.
A felnőtt éves belépőjegy ára 9.900,- Ft., a diák/nyugdíjas éves belépőjegy ára 4.900,- Ft.,
megvásárolható a könyvesboltunkban.

A galéria megtekintéséhez lapozzon!
No items found.

Értesüljön a legfrissebb hírekről!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

No items found.
No items found.
No items found.
No items found.
No items found.
No items found.
No items found.
Mai Manó, a fotográfus
Az épület első gazdája, Mai Manó, császári és királyi udvari fényképész
Kincses Károly: A Mai Manó Ház