Ezekhez a fotókhoz nem kellett szűrő: maga Csernobil volt a filter - qubit.hu

Maxim Dondyuk ukrán fényképész és képzőművész, vagy ahogyan magára hivatkozik, „vizuális régész” először csak egy jó fotósorozatot szeretett volna készíteni a zónáról, aztán magába szippantotta ez a kihalt világ, és felesküdött rá, hogy az itteni emlékeket megőrzi az utókornak is.

‍

Csernobil 40 év után: elfeledett családi emlékek a sugárzás árnyékában - rtl.hu

Maxim Dondyuk különleges projektje a csernobili lezárt zónában hátrahagyott családi emlékeket mutatja be. A sugárzás által torzított negatívok új, szinte absztrakt képekké alakultak az évtizedek során. A gyűjtemény több tízezer tárgyból és filmtekercsből áll, amelyek egy eltűnt világ lenyomatai. A kiállítás nemcsak a múltat idézi fel, hanem arra is figyelmeztet, milyen törékeny az emberi élet és a családról, szülőföldről szóló emlékek.

‍

Évekig járta Csernobilt, és olyan dolgokat hozott ki, amelyeket korábban senki - index.hu

Az ukrán fotográfus negyven évvel az atomkatasztrófa után beszélt a projekt hátteréről, az orosz–ukrán háború és Csernobil kapcsolatáról, az archívum fontosságáról a digitális korban, és arról, mire kell, vagy éppen felesleges emlékezni a tragédia kapcsán.

‍

„A természet már bontja azt, amit az ember felépített” – Maxim Dondyuk 2016 óta fotózza Csernobilt - welovebudapest.com

Az ukrán fotográfus korábban a Majdan-tüntetéseket és a háborút is dokumentálta, amiért nemzetközi elismerésben részesült. 2016-tól kezdve a csernobili tiltott zónában is dolgozik: több mint 20 ezer dokumentumot, leveleket, fotókat, negatívokat, képeslapokat gyűjtött össze azokból az otthonokból, amelyek a kitelepítés után üresen maradtak. Miközben az erőmű környezetét lassan visszaveszi a természet, Dondyuk abból épít archívumot, ami az egykor Csernobil környékén élt közösségek kollektív emlékezetéből megmenthető.

‍

A felejtés zónája – Negyven év távlatából Csernobil emberi történetei - magyarnemzet.hu

A kiállítás különleges ereje abban rejlik, hogy egyszerre személyes és kollektív. A családi fényképek bensőséges világa és a kihalt terek távolságtartó képei egymás mellé kerülnek, mégis egységes narratívát alkotnak. Dondjuk munkája ezzel a fotográfia egyik alapvető funkciójára emlékeztet: a tanúságtételre. Nem véletlen, hogy a csernobili zóna a kultúrában is erőteljes szimbólummá vált. Többek között a Sztrugackij fivérek regénye, Tarkovszkij Stalker című filmje is hozzájárultak a zóna mitológiájának kialakulásához. Dondjuk azonban visszavezeti a figyelmet a valóságra: a tragédia nem látványos díszlet, hanem feldolgozatlan történetek sokasága.

‍

Csernobil: a zóna öröksége 40 év távlatából - abtk.hu

Mi marad Csernobilból 40 évvel a katasztrófa után?  Miként emelhetjük be a kollektív emlékezetbe a katasztrófa előtti életet? Az 1986-os atomerőmű-katasztrófa a technológiai optimizmus kudarcáról és az igazság elhallgatásának következményeiről mesél nekünk.

A Glossza 95. adásának vendégei Kéri Gáspár fotográfus és művésztanár, a Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás kurátora, valamint Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője, aki kutatásaiban többek között az 1986-os csernobili katasztrófa magyar médiareprezentációját vizsgálja.

‍

Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten - mult-kor.hu

A "Felejtés zónájában – Csernobil archívuma" című tárlat alapját az alkotó 2016 óta épített, mintegy húszezer darabot számláló gyűjteménye (Chornobyl Archive) adja. Az ukrán vizuális művész éveken át kutatott Pripjaty városában és a környező elhagyott falvakban, hogy a romos épületek, a sár és a radioaktív por alól kimentse az egykori lakosok hátrahagyott emlékeit: családi fényképeket, leveleket és negatívokat.

‍

BÚÉK 1986! - Ilyen volt Csernobil a világhír előtt - enbudapestem.hu

Vajon mire gondolhatott felfedező sétái közben, ahol a burjánzó élet és a pusztulás kéz a kézben jár? Milyen belső harcokat kellett megvívnia, mielőtt bement egy idegen otthonba, ahol tudta, hogy meg fog érinteni személyes tárgyakat, bele fog nézni fotóalbumokba, leveleket fog elolvasni, és el is hoz onnan dolgokat, mielőtt az öncélú fosztogatás, a katasztrófaturizmus, a szelfihősök és az idővel járó feledés tönkretesz mindent? Ezt az értékmentést nevezte el vizuális régészetnek, ami egyben a legjobb értelemben vett dokumentálása egy eltűnőben lévő világnak - munkája során minden egyes ház és család egyedi archívumi GPS-alapú azonosítót kapott.

‍

‍