Fényképeket nézve leggyakrabban elsősorban a kép tartalmára koncentrálunk, azt próbáljuk meg beazonosítani és megérteni meglévő tudásunk segítségével és tapasztalatainkból kiindulva. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fénykép maga is olyan jelenség, amely a dolgokat – igaz meghatározott módon – megtapasztalhatóvá teszi.

‍

‍

‍

A Jelenség című műcsoport Szabó Dezső modellezett látványokkal foglalkozó, közel két évtizedes munkásságának egy olyan szegmensét mutatja be, amely ebben a formában önálló egységet alkot az életművön belül. A művészi koncepció középpontjában többek között a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll. A természettudósokat a természetben megfigyelhető jelenségek foglalkoztatták, és kutatták azokat a törvényszerűségeket, amelyek hátterükben meghúzódnak, és amelyek magyarázatot adhatnak rájuk. Arra keresték a választ, mi és hogyan rejlik mögöttük. Érzékeléseink és tapasztalataink ugyanis mindig közvetítettek, az azonban nem tudható, hogy az így létrejövő képzetek miként reprezentálják a dolgokat. A kiállítás emellett utalás a különböző médiumokból, televíziós műsorokból, ismeretterjesztő folyóiratokból ismerősnek tűnő képekre, de a tudományos célú fényképfelvételek képi világára is, miközben mindkettőt idézőjelbe teszi. Ilyen módon kérdőjelezi meg látványuk, tartalmuk igazságtartalmát. A kiállítás kontextusában így az a fő kérdés, hogy valójában mire irányul a figyelmünk: az információra, amelyet a fénykép közvetít, vagy a fényképre, mint a közvetítés módjára.

‍

Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.

‍