‍

‍

Az esemény technikai okok miatt elmarad.

‍

‍

Mai Manó Ház – Napfényműterem

A beszélgetést vezeti: Szabó Noémi

A 2022 novemberétől minden hónapban megrendezésre kerülő beszélgetéssorozaton 2-2 fiatal alkotó portréján keresztül vizsgáljuk a kortárs magyar fotográfia különböző aspektusait.
A fotográfusok megszállottsága mellett felvillantjuk a szokatlan formátumok, az eltérő alkotói módszerek vagy az ábrázolt műfajok széles skáláját is.
A beszélgetéssorozattal célunk a kortárs fotográfia fejlődésének és művészeti hatásainak bemutatása, amely az idei évben a Mint Te és Én – Fiatal Kortárs Magyar Fotográfia című nagyszabású csoportos kiállítás formájában teljesül ki, a kortárs magyar fotóművészet témáit, technikai kísérleteit, műfaji sajátosságait, valamint a médium határátlépéseit vizsgálva.

Meghívott alkotók: Fabricius Anna és Klenyánszki Csilla

Téma: Gyermeknevelés és gyermeki fantázia a kortárs fotográfiában‍

Hogyan irányítják a nőművészek az értő tekintetet, amivel az anyaságra nézünk? Miért nem látunk több terhes nőt a művészeti ábrázolásokban? Lehetünk anyák és mellette sikeres alkotók?
Az anyaságra évszázadok óta reflektál a művészet. A Szűz Mária-archetípus, amely történelmileg Madonna és gyermeke formájában jelent meg, olyan művészek ikonikus alkotásainak középpontjában állt, mint Leonardo da Vinci és Duccio. A nyugati művészettörténet más nagyjai, köztük Rembrandt van Rijn és Salvador Dalí saját anyjukat használták múzsaként egyes műveikhez. Bár néhány neves női művész is alakította ezt a narratívát  például Élisabeth Louise Vigée-Le Brun és Mary Cassatt, akik anyák és gyermekek ábrázolásáról ismertek, valamint Leonora Carrington, aki a terhesség és a termékenység akkoriban tabunak számító témáit merte érinteni de a nyugati művészettörténet korai anyákról szóló ábrázolásainak túlnyomó többségét erősen befolyásolta a férfi nézőpont. Ennek eredményeképpen az anyaságról alkotott képek gyakran egyoldalúak voltak, inkább az elvárásokat, mint a valóságot tükrözték, és figyelmen kívül hagyták annak összetettségét, hogy mit jelent anyának lenni.

Idővel, a nők növekvő jelenlétével, elismerésével és támogatásával a művészetekben az anyaság hiteles és változatos ábrázolása - beleértve a terhesség, a szülés, az anyák és gyermekeik, valamint a családi portrék ábrázolását - exponenciálisan szélesebb körűvé vált.

Két olyan alkotóval beszélgetünk a Képes beszéd soron következő estjén, akiknek művészetét meghatározza az anyaság, az anyává válás, a szülőség témája. Ellenben a téma személyes ábrázolásán túl, és abban egyedülálló módon saját gyermeküket is bevonva, az alkotói folyamatba anyaként a gyermeki képzelet vált művészetük vagy legutóbbi sorozatuk központi témájává.

Klenyánszki Csilla (1986, Budapest), Hollandiában élő magyar művész. A rotterdami Willem de Kooning Akadémián szerzett fotóművészeti diplomát, jelenleg a Holland Művészeti Intézet művészeti gyakorlati tanszékén tanul. A fotográfia mellett a mozgókép és a performansz műfajában is dolgozik. Munkáiban olyan témákat vizsgál markáns, mégis letisztult esztétikai vizuális nyelven, mint az anyaság személyes és társadalmi kontextusa, biopolitikai és nemi kérdések, alternatív családmodellek és a nemek közötti egyenlőség. 2018-ban a 33. Festival International de Mode & de Photographie-n elnyerte a Prix de la nature morte díjat. Első saját kiadású, Pillars of home című könyvét 2019-ben a párizsi Photo-Aperture Alapítvány PhotoBook Awards első PhotoBook-díjára jelölték.

Munkáit bemutatták többek között a Stedelijk Museum Schiedamban, az Arnhem Museumban, a Museum het Valkhofban, a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, az írországi Gallery of Photography-ban, az amszterdami Unseen es az Athéni Fotófesztiválon is. Dolgozott a New York Times, a Süddeutsche Zeitung Magazin, az NRC, a Volkskrant Magazine és a Liberation számára.

Fabricius Anna (1980, Budapest) Budapesten él és dolgozik. Doktori diplomáját a Moholy-Nagy Egyetemen szerezte 2015-ben. Művészetének magját a fotográfia, a videó, a szövegek és a vegyes média alkotja, a „csoport” vagy „közösség” fogalmát, ezek felépítését, kialakulását és az egyén szerepét vizsgálja benne. „Munkamódszerem inkább egy játékhoz hasonlítható, ahol én határozom meg a szabályokat, de a résztvevők választják meg a végeredményhez vezető utat” mondja Anna egy korábbi munkája kapcsán, de amely legutóbbi anyagait is jellemzi. A szabadság, mint inspirációs forrás meghatározó számára.

Fabricius munkáit számos hazai és nemzetközi kiállításon és intézményben mutatták be, többek között a budapesti Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a PhotoEspaña, a Paris Photo, a Lodz  és a rijekai Modern és Kortárs Művészeti Múzeumban, számos neves kurátorral, például Jovana Stokičcsal, Roman Babjakkal és Walter Seidllel együttműködve. A magyar médiaművészeti szcéna egyik legtöbbet utazó művésze, aki olyan rezidens programokban vett részt, mint a bécsi MQ21, a New York-i RU Residency, a Lodz Residency Program, a Taipei Resident Artist projekt vagy az Ostrale21 Dresden. Fabricius a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen is tart kurzusokat. Művei több magángyűjteményben is megtalálhatók.

A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Képes Beszéd – Április 13.
‍A résztvevők száma maximum harminc fő. Az eseményen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt.