english
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.
Sajtóhírek, interjúk, videók a Mai Manó Házban megrendezett Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből című kiállításunkról.
Reklámnak készültek, több lett belőlük - telex.hu
Egy ország filmtörténetét összefoglalni teljes képtelenség, Magyarországon is készült az utóbbi pont 125 évben olyan 1500-2000 film, hát egyáltalán hogyan lehetne ezekben közös vezérfonalat találni nyelven, kultúrán és közös történelmi örökségen, meg persze a művészeti ágon kívül. Ha már valaki két emeletbe szeretné besűríteni ezt, ahogy a Mai Manó Házban tették, akkor lehetett volna sokkal rosszabb is a végeredmény, mint a Felvétel! fantázianevű kiállítás, ami a vezérfonalat azokban az alkalmazott fotósokban, és főleg az általuk készített képben találták meg. A kiállítótér és a Nemzeti Filmintézet, pontosabban a Filmarchívum közös tárlatán ugyanis a magyar film werk- és standfotósok képeiből készült kiállítás, A táncztól egészen a Hogyan tudnék élni nélküled?-ig, részben filmtörténeti, részben pedig fotográfiai szemlélettel.
A Felvétel! című kiállítás két részből áll. Baki László kurátor elmondása alapján az első emeleten hét meghatározó magyar film stand- és werkfotói láthatók. Schandl Teréz felvételei a Körhinta (1955), Inkey Tibor képei az Egri csillagok (1968), Domonkos Sándor fotói A tanú (1969), Markovics Ferenc munkái a Szerelem (1970), Inkey Alice felvételei az Égigérő fű (1979) és A Pogány Madonna (1980), valamint Gáspár Miklós képei az Egészséges erotika (1985) forgatásáról.
A kiállított fotók dokumentumértékük mellett vizuális megoldásaikkal, kompozícióikkal és fénykezelésükkel a magyar fotográfia történetének is jelentős darabjai.
A második emeleti válogatás szélesebb áttekintést nyújt a magyar standfotós szakma történetéről, amely a magyar filmművészettel egyidős. Az eddig ritkán vagy egyáltalán nem látott stand- és werkfotóból álló tárlat a magyar filmfotósok gazdag és sokszínű életművéből ad ízelítőt. A kiállított képek között egyaránt szerepelnek ritka felvételek és olyan ismert vizuális motívumok, amelyek máig meghatározó részei a magyar film kollektív emlékezetének.
Csupa olyan mozi, melyekhez mindenkinek van ilyen-olyan kötődése, ha szereti a filmeket. De talán még akkor is, ha nem különösebben. Nekem mint filmrajongónak például gyermekkori nosztalgiám támadt, amikor megpillantottam Holovácz 1-et és 2-őt (Égigérő fű), amikor pedig az Egészséges erotika vagy A tanú fotóihoz értem, fel-felröhögtem egy-egy kép láttán. Mert beugrott az adott jelenet. Meg aztán egy másik is. Meg még egy. Egészen addig, amíg el nem határoztam, hogy bizonyos filmeket ideje újranéznem. Mert ez a kiállítás erre is tökéletes: (újra) kedvet csinál a magyar filmekhez.
A tárlat egyik legmegrázóbb története kétségkívül a Makk Károly rendezte, Markovics Ferenc által fotózott Szerelem című filmhez kapcsolódik. A kiállítás egyik, Darvas Lilit ábrázoló fotója mögött valóságos emberi tragédia húzódik meg. Baki László kurátornak az idős fotográfus mesélt a forgatási pillanatról, amikor a haldokló anyát játszó színésznő még egyszer látni szerette volna fiát:
A jelenet végén Darvas Lili benne maradt a szerepben, és egyszerűen azt a zokogást, ami a filmben kellett hogy szerepeljen, nem tudta abbahagyni. Percekig némán, csendben várt mindenki a pillanatra, amikor ki tud lépni a szerepéből, de ez nem sikerült. Így végül Törőcsik Mari, Makk Károly és maga Markovics Ferenc is együtt sírt a művésznővel.
Múltmentés és újrakezdés a magyar film születésnapján - enbudapestem.hu
A standfotó mint műfaj önmagában ellentmondásra épül: a fotósnak úgy kell jelen lennie egy hosszú hónapokon át zajló filmforgatás minden fontos pillanatnál, hogy közben észrevétlennek kell maradnia. Nem zavarhatja a forgatást, nem irányíthatja a színészeket, így kell megtalália azt az egyetlen töredékmásodpercet, ami fotóra érdemes lehet.
A kiállítás legnagyobb erénye, hogy ezt a ritkán látható szakmát állítja a középpontba, amelynek megítélése máig nem egyértelmű: önálló művészeti ágként vagy inkább alkalmazott művészetként tekintünk rá.
Kurátori interjú Kurutz Mártonnal és Baki Lászlóval
A fellelkesült közönség megrohanta a bezárt magyar standot, és ellopta a fotókat - wmn.hu
Ha csípőből vágod, mit jelentenek vagy honnan erednek olyan szállóigék, mint a „hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának!”, vagy hogy „alacsonyan szállnak a stukkerek”, netán ez: „a falak ereje nem a kőben, hanem a védők szívében lakozik”, esetleg: „csak az a szép, zöld gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni” – akkor tudok neked egy remek kiállítást!
Marketing és történelem egy kockába sűrítve - magyar.film.hu
Mire jók a forgatáson készült fotók? Miért nem elég csak a filmből kimerevíteni egy filmkockát? A standfotók csak marketing célokra alkalmasak? Milyen intim pillanatokat tud megörökíteni egy ügyes fotós? És mennyire kalandos úton lehet hozzájutni egy akár száz éves alkotás fényképeihez? Ezekre a kérdésekre mind választ kapunk az NFI Filmarchívum és a Mai Manó Ház közös tárlatán.
A felvétel végét jelző „Ennyi” kiáltást régen a „Fotó” követte: a felvevőgép helyére az állványra rögzített fotómasina került, amely előtt a színészek egy pillanatkép erejéig újrajátszották a megörökíteni kívánt jelenetet. (A korai alkotások közül a híres kolozsvári fényképészek, a Dunky fivérek felvételei, Angelo, Inkey Tibor, Manninger János számos felvétele maradt fenn.) A háború után is szigorúan csak a kamera mellől lehetett fényképezni, hogy az látszódjon a fotókon, ami a kamerában is. A hatvanas–hetvenes évektől, amikor a fejlettebb technikai lehetőségeknek köszönhetően egyes jeleneteket már utószinkronizálni lehetett, párhuzamosan készültek ezek a képek.
Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből - papageno.hu
A standfotók eredetileg azzal a célzattal készültek, hogy a közönséget becsalogassák a mozikba, de a műfaj az évek során önálló fotótechnikai ággá nőtte ki magát. Ezek a képek önmagukban is alkotások, nem csupán a film reklámelemei. A Felvétel! ezt mutatja be, erre a – sajnálatos módon – nem igazán ismert műfajra hívja fel a figyelmet. Ezt a célját kimagasló kurátori munkájával, igényesen és körültekintően összeválogatott képeivel sikeresen eléri.
