A lét megfoghatatlan kincsei

A szülőföldet elhagyni gyakran jár egyszerre örömmel és bánattal. Új lehetőségeket keresünk, miközben a megszokott utáni vágyakozás súlya nehezedik ránk. Magyar származású, nyugati országba emigrált emberként munkáimat az inspirálja, miként lehet újra gyökeret ereszteni és megtartani az identitást egy idegen országban. A projekt ennek az évtizedes, ambivalens utazásnak a hozadékát ragadja meg, a mély érzelmeket és történeteket.

Bevándorlóként az életemben állandó párbeszéd folyik a jelenlét és a távollét között. Az emlékezés, a hontalanság és a valahová tartozás tájain próbálok eligazodni, miközben jelképeket és a személyes múlt hagyományos motívumait keresem, hogy egy hibrid identitást határozhassak meg. Ebből az új érzelmi aspektusból kiindulva kezdtem el dokumentálni a Magyarországon élő családomat, miközben újraértelmezem a régi otthon tárgyait. Rájöttem, hogy ezek a tárgyak nemcsak kelet-európai identitásom kézzelfogható kiterjesztései, hanem a jelen valóság groteszk lenyomatai is. (Matécsa Dávid)

‍

‍

Matécsa Dávid 1992-ben született Magyarországon, jelenleg Angliában él. Először alkalmazott fotográfusnak tanult, később felvételt nyert a londoni University of the Arts-ra, ahol a Fine Art Photography szakon folytatta tanulmányait. Képei az identitáskeresés köré szerveződnek, témáit a személyes múltból és jelenből származó helyszínek és tárgyak, illetve ezek felfedezései adják. Alkotói munkáját 2023-ban siker koronázta, amikor – egyedüli magyarként – a Paris Photo Carte Blanche Student díjának finalistája lett. A lét megfoghatatlan kincsei című sorozatában a belső világ felfedezésére és az élet láthatatlan értékeinek megértésére fókuszál. Fotói arra ösztönzik a nézőt, hogy észrevegyék a felszín mögötti, mélyebb jelentéssel bíró pillanatokat, és jobban értékeljék azokat, amelyek igazán fontosak.

Matécsa Dávid sorozata egy olyan utazásra invitál, amely az élet legfontosabb kincseire irányítja a figyelmet, azokra a pillanatokra, amelyek gyakran rejtve maradnak, de elengedhetetlenek a személyes fejlődés és az önismeret szempontjából. Munkái a természetes fény és egyszerű kompozíciók alkalmazásával emelik ki a pillanatok nyugalmát, és a mindennapi élet rejtett szépségeit. A sorozat képei nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem – az élet értelmét és az önismeret mélységeit kutatva – szimbolikus jelentéssel is bírnak. Matécsa művészete kérdéseket vet fel, és belső párbeszédre hívja a nézőt. Képei meditatív és lírai hatást keltenek, segítve a látogatót saját életének felfedezésében, és arra ösztönözve, hogy meglássa az életének rejtett értékeit.

A PaperLab Galériában látható 15 kép az identitás és valahova tartozás összetett kérdéseit vizsgálja egy olyan személy perspektívájából, aki új környezetben próbál gyökeret ereszteni, miközben mély kötődést érez szülőföldje iránt. A művész alkotásai azt a belső párbeszédet tükrözik, amely a jelenlét és a távollét, a múlt emlékei és az új valóság között zajlik. A sorozat képei és tárgyai nem csupán a kelet-európai identitás kézzelfogható megnyilvánulásai, hanem egyben a személyes és kollektív emlékezet lenyomatai is. Matécsa a hibrid identitás keresésének belső utazását tárja elénk, amelyben az emlékezés és a valahova tartozás kérdései központi szerepet kapnak.

‍