‍

A fotóképregény válogatással egy olyan műfaj történetébe szeretnénk betekintést nyújtani, amely kicsit megkésve – de az európai trendeket szorosan követve – jelent meg Magyarországon a 60-as években, majd a rendszerváltást követően szinte teljesen feledésbe merült. Egy olyan fiatal műfajról van szó, amelynek még az elnevezése sem rögzült végérvényesen; a magyar nyelvben a „fotóregény”, „fényképregény” verziók is felbukkannak, míg az angolban egyaránt megjelenik a „photonovel”, „photo comics” vagy az olaszból átvett „fumetti” elnevezés. Kutatás sem jelent meg még a témában magyarul, így a kiállítás egyben a további tanulmányok megalapozása is kíván lenni. Ebből a célból tettünk közzé egy adatbázist, az eddigi kutatásaink eredményét, amely saját telefonon akár haza is vihető. A kiállításon bemutatott képtörténeteket a populáris kultúra magazinokban fellelhető termékeiből, valamint ennek a formajegyeit átvevő, formabontó fotóművészeti alkotásokból válogattuk. A kiállításon bemutatott fotóképregények, különböző művészeti ágak (mozgókép, fotográfia, szobrászat, festészet, irodalom) felől közelítő művészek munkái, akik különböző módokon, különböző célból nyúltak ehhez a műfajhoz. Ami közös bennük, az a narrációs igény, illetve az, hogy nem kérdőjelezik meg a fotóképregény közkeletűen lenézett, sablonos, populáris, szerelmi történetek szinonimájaként számon tartott műfaját. Inkább játszanak vele, a lehető legtermészetesebb módon, és ez által nemzetközi összehasonlításban is kuriózumnak számítanak.