A Rózsa társasága 1974–1975 körül kezdett alakulni a Magyar Képzőművészeti Főiskola Andrássy úti főépületével szemben lévő Rózsa Presszó asztalainál.  A társaság tagjai ekkor többségükben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő és grafika szakos hallgatói voltak. 1976-ban több alkalommal a presszó terében tematikus akciókat szerveztek, 1977–1983 között pedig kisebb csoportokban közös akciósorozatokon és kiállításokon vettek részt.

A csoport tagjai: Bogdány Dénes, Drozdik Orsolya, Fazekas György, Fehér László, Halász András, Herczeg László, Horváth Emese, Károlyi Zsigmond, Kelemen Károly, Király Vilmos, Kiss Mariann, Koncz András, Lengyel András, Méhes Lóránt, Sarkadi Péter, Tolvaly Ernő.

A meghívott vendégek: Beke László, Birkás Ákos, Bódy Gábor, Erdély Miklós, Galántai György, Gémes János Dixi, Hajas Tibor, Jovánovics György, Körösényi Tamás, Körner Éva, Nagyvári László.

A Rózsa egyedülálló a szocialista rezsim művészettörténetében, ugyanis az állami intézményi rendszeren kívül, teljesen függetlenül, abszolút kontroll nélkül valósult meg sok résztvevővel, csoportos, illegális művészeti akciók formájában, több alkalommal, egy budapesti nyilvános térben. A résztvevők konceptuális műveket készítettek, és művészeti akciókat hajtottak végre, műveiket pedig elhelyezték a presszó falain, pultján, ablakain, ajtaján.

Konceptuális módszerrel az olyan médiumokat, mint a fotó, a szöveg, az objekt, az akció, az esemény, a szitanyomat, nemcsak művészeti kifejezőeszközként használták, hanem arra is, hogy a festészet és a grafika hagyományos médiumait újraértelmezzék.  Ennek az útkeresésnek eszköze is, és médiuma is volt a fotó.

A Rózsa egyetlen aktív, 1978-ig rendszeresen részt vevő nő tagja Drozdik Orsolya volt.

Milyen kapcsolódási pontok vannak a Rózsa társaság fotó alapú művei és Drozdik Orshi művei között?

Az eddigi kutatási eredményeket abból a célból rendezem Drozdik Orshi művei köré, hogy a pszichológiai és nyelvészeti megközelítéseknek a művészettörténeti referenciarendszere kirajzolódjon.  Két kiemelt példán keresztül: az Individuális Mitológia mű együttes párhuzamai a strukturalista modell problematika szempontjából, és a Pornó sorozat vizsgálata a lacani unio mistica fogalom szempontjából.

‍

CV

1990-1995 ELTE BTK Művészettörténet szak

2011-2014 ELTE BTK Művészettörténet Doktori Iskola

1995-től művészettörténetet oktatok.

A konferenciához kapcsolódó kutatási és kurátori tevékenység:

1998-1999 Rózsa presszó kiállítás, Ernst Múzeum

2007 Méhes Lóránt életmű kiállítás (Zuzu-Vető művészete) Ernst Múzeum

2013 Körösényi Tamás életmű kiállítás, Műcsarnok

2014 Tolvaly Ernő életmű kiállítás. Ludwig Múzeum

2018-tól Fazekas György életművének feldolgozása.

Publikációk a Rózsa presszó művészeiről.