Pillanatnyi Forgatókönyv III.

KÉPREGÉNY

Megtekinthető:
2016. június 24. – augusztus 28. 
minden hétköznap 14-19 óra között,
hétvégén 11-19 óra között.
Ünnepnapokon zárva tartunk.

Alkotók:
Baranyai István, Barcsai Bálint, Csánki Kata, Daoud Dániel, Dósa Bernadett, Dudás-Ijjas Teréz, Farkas Ádám, Fatér Ambrus, Filó Vera, Freund Ádám, Füri Katalin, Gorácz Vanda, Grünvalszky Ágnes, Gyuricza Mátyás, Horváth János, Juhász Péter, Kertész Zsanett, Kézdi Klementina, Kis Hajnalka, Kóródi Dániel, Kölcsey-Gyurkó Levente, Kővári Szabolcs, Lányi Zsófia, Majoros Zsolt, Málnási-Csizmadia Eszter, Mező Dorottya, Nyoszoli Ákos, Oláh Medárd, Ördög Zsófia, Pongor András, Rudas Mariann, Sarkadi András, Stark Ervin, Szabó Zsuzsanna, Szakos Kriszta, Széles Eszter, Vajda Gergely, Zándoki Bálint

Kurátorok: Csizek Gabriella a Mai Manó Ház kurátora és Füri Katalin művészettörténész

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház harmadik alkalommal fogadja be a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film és Média szakos diákjainak műveit. A sorozatcímből – Pillanatnyi Forgatókönyv – adódóan a szöveg és fotó kapcsolatára épülnek a kiállítások. Az előző években szereplő képek témái Kölcsönhatás és Együttállás címek alatt kerültek megrendezésre – az operatőr, rendező és dramaturg szakos hallgatók filmes látásmódja egy pillanatra nyugvópontra helyezkedett, állóképekben fogalmazódott meg.

Az idei hívószó – Képregény – tágabb teret biztosít az előző évek elvont témaköreihez képest. A képzőművészet és film közé ékelődő narratív vizuális műfaj logikai keretét, vizuális nyelvezetét megtartva mind az állókép (és nem csak fotó), mind a film felé nyitottunk. Ezzel megbolygattuk a megszokott fotográfiai keretbe ágyazott kiállítói trendet, és a kép és szöveg kapcsolatát szabadabban használjuk, azt változatos médiumokon keresztül mutatjuk be.

Scott McCloud definíciójával élve, a képregény egymás melletti képek megadott sorrendben, melyek információközlés és esztétikai élmény kiváltása céljából készülnek. A meghatározás velős, tárgyilagos és szerencsére nem korlátozó.  A kiállításon szereplő filmes kísérletek jelentős része a képsorozatok és a szöveges kontextus viszonyrendszerét vizsgálják a hagyományos képregényes forma kereteit feszegetve.

Az egyetem filmintézetének végzős hallgatói mindannyian részt vettek a képzőművészeti alkotói projektekben. Az SZFE 6×6 osztálya: vágók, gyártásvezetők, operatőrök, hangmesterek, dramaturgok és rendezők, együtt dolgoztak, ahogy a filmkészítésben is az egyes részlegek közös munkájával jönnek létre a művek – itt talán egy kicsit demokratikusabb együttműködésben. Egy-egy ötlet mentén rendeződtek a csoportok, kooperatív közös alkotói folyamatok során alakultak, s nyerték el végső formájukat a művek.

A képregény műfajában megmutatkozó nyitottság és változatosság a kompozíciós lehetőségek és a logikai rendszerek terén sokféleképpen inspirálták a filmművészethez kötődő fiatal alkotókat: politikai hangvételű ismeretterjesztő képregényújság, mozgatható képregény-installáció, a történetmesélés és szociofotó interaktív lehetőségeit kiaknázó családi album, szerelmi pamflet-fanzine és a ‘mai manói’ hagyományokhoz hű szerzői fotósorozatok, fotótriptichonok, comic stripek várják az érdeklődőket a Mai Manó Ház félemeletén.

Füri Katalin, Csizek Gabriella

„A fényképezőgép a legmegbízhatóbb eszköz az objektív látás elsajátításához”.

Moholy Nagy László

Magyarországon 1949-ben kezdődött a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmrendezők és filmoperatőrök felsőfokú mesterképzése, Balázs Béla, Radványi Géza és Illés György vezetésével. Az operatőr oktatás több évtizede alatt, itt olyan hallgatók végezték tanulmányaikat, akik filmjeikkel számos hazai és nemzetközi sikert értek el, és ezeknek a filmeknek magas színvonalú képi megvalósítása nyomán született meg később a méltán világhírű „magyar operatőri iskola”.

A ma már egyetemi szinten megvalósuló oktatásban továbbra is fontos lépcsőfok az állóképek készítéséhez szükséges képi kifejező eszközök gyakorlása, a fotográfiai kifejezési módok szabályszerűségeinek megismerése és ezek vizuális megtapasztalása. Mivel a fényképezés a többi vizuális művészetekhez hasonlóan a látáson alapszik, a fotózási feladatok elsősorban látni tanítják a hallgatókat, s arra készítenek fel, hogy az őket körülvevő világot miként tudják fényképezőgép segítségével úgy láttatni, hogy közben a fények és árnyékok minden változását rabul ejtve megértsék a pillanat rögzítésének örömét.

Kosztolányi azt írja: „ A tárgyak nyugvó pontjai elsuhanó életünknek”, az ő szellemét követve az első éves fotózási feladatok az emberhez közelálló, az ember által készített apró tárgyak fényképezésével kezdődnek, természetes és mesterséges fényviszonyok között. A fotózási stúdiumok célja, hogy a hallgatók vizuálisan értelmezzék a különböző formákat, anyagokat, felületeket, és a legkülönbözőbb fényhatásokat, valamint felismerjék az ember alkotta tárgyak belső természetét, s képesek legyenek később magát az embert a fotográfia nyelvén képekben megfogalmazni. További cél, hogy a hallgatók olyan emberi tartalmakat fedezzenek fel, melyek eddig még rejtve maradtak.

Az operatőr oktatás filozófiája a párhuzamosság, ahol a hallgatóknak az őket körülvevő világot a fényképezőgép segítségével egyszerre kell felfedezni, majd a kreativitásuk révén a műfaj sajátosságait figyelembe véve újjáteremteni, s közben azt is megtapasztalhatják, hogy semmi sincs a világban, amit ne lenne érdemes a kétdimenziós térben a fotográfia nyelvén vizuális élménnyé tenni.

Máthé Tibor, operatőr

A kiállítás megtekintése díjtalan!

Múzeumok Éjszakája
2016. június 25.
22.00 – 23.00 Pillanatnyi Forgatókönyv – Képregény

“Hozz magaddal családi fotókat!” – Interaktív képregényjáték és vetítés a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film és Média Intézetének végzős hallgatóival a Napfényműteremben.
A félemeleti Mai Manó Galériában rendezett kiállításhoz kapcsolódva mozgó képregények kerülnek bemutatásra és képregénykészítő workshopon vehetnek részt a látogatók.