ENGLISH ENG ENGLISH
Kezdőlap/ A kiállításról írták – Dana Lixenberg: Imperial Courts 1993 – 2015

A kiállításról írták – Dana Lixenberg: Imperial Courts 1993 – 2015

“BEFOGADOTT KÍVÜLÁLLÓ” (Népszava Online, P Szabó Dénes)

“A régi és az új képekből 2015-ben kötet született. Dana hálája jeléül a lakóknak ötszáz darab úgynevezett „közösségi változatot” is nyomtatott, ezeket magával vitt a telepre. A korábbi fotóalanyok kíváncsian lapozták végig a könyvet: egyszerre látták benne fiatal- és felnőttkorukat, múltjukat és jelenüket. Vagy ahogy Dana fogalmaz: – Olyan volt számukra a könyv, akár egy családi album.” – nepszava.hu

 

“A RETTEGETT NEGYED EMBERI ARCAI” (Magyar Idők, Szilléry Éva)

“Huszonkét éven keresztül a művész nagy formátumú kamerával filmre fotózott, ami egy nagyon lassú folyamat: vászon alá bújva, harmonikakamera mögött állította be modelljeit, majd elállt a kamerától, és szembenézett velük. Ez az egyik oka, hogy képei hihetetlen intimitást sugallnak, a film pedig gazdag tónusvilággal, részletgazdagsággal adta vissza személyiségüket.” – magyaridok.hu

 

“SZÜRKE EMLÉKEZET-DANA LIXENBERG: IMPERIAL COURTS 1993-2015” (Corn and Soda, John)

“A nagyformátumú kamerának és a művészi érzéknek köszönhetően az egyszerű néző számára is csodásak, ám értékük ennél jóval magasabb. A képek, amelyeket több mint két évtizeden át készített, különleges jelentőséggel bírnak, ha ismeri valaki a történetüket. “ –  cornandsoda.com

 

“BÖRTÖNBE ZÁRT INDIVIDUM.” (Művészet blog, Rácz Anna)

“Dana Lixenberg a fekete-fehér, nagyméretű, mosoly nélküli képekkel a lényegre fókuszáltatja a nézőt. A melankolikus hangulat – talán egy kivétellel – szinte mindegyik képen visszaköszön. A lakások a telepen kicsik és élhetetlenek, ezért az itt élők sok időt töltenek az utcákon, és a közösségi élet nagyon meghatározó. “ – osszmuveszeti.blog.hu

 

“EZ NEM A VADNYUGAT, Ő PEDIG NEM AZ FBI” (Index, Karip Timi, Kovács M. Dávid)

“A kiállítás címében szereplő, önkormányzati lakásokból álló Imperial Courts 1944 épült, ahová főleg a déli államok feketéit telepítették be. Az elgettósodott környéken élőket nem szívesen látták a város egyéb pontjain, Dana Lixenberg azonban fekete-fehér portréival szerette volna megmutatni, hogy kik élnek itt, és mennyi mindent árul el az arcuk. Az amszterdami fotós elsősorban azt kifogásolta, hogy a tévések csak megjelennek a furgonjaikkal, felveszik, amire szükségük van, aztán mennek is tovább, ő viszont arra is kíváncsi volt, hogy mi történik a helyiekkel a zavargások és a rövidesen elhaló médiaérdeklődés után.” – index.hu

 

ÖSSZEVERT MOTOROS SZTORIJÁBÓL NŐTT KI A FOTÓTÖRTÉNET LEGISMERTEBB FOTÓSOROZATAINAK EGYIKE (24.hu, Bielik István)

“Dana Lixenberg (1964, Amszterdam) az egyik legkiemelkedőbb hang a kortárs dokumentarista fotográfiában, aminek egyik oka sajátos érzékenysége és a személyes megközelítése a szociálisan sebezhető egyénekhez és közösségekhez. […] Türelmes és figyelmes megközelítésének köszönhetően intenzív közös munka alakult ki a lakók és az alkotó között, melyből olyan magával ragadó, bensőséges portrék születtek, amelyek távol tartják magukat a társadalmi sztereotípiáktól. Az Imperial Courts című sorozatával Dana Lixenberg 2017-ben elnyerte a rangos Deutsche Börse Fotográfiai Díjat.” – Kistotál, 24.hu

 

ELŐSZÖR FBI-ÜGYNÖKNEK HITTÉK. AZTÁN KÖZEL ENGEDTÉK MAGUKHOZ (HVG Nagyítás)

Lixenberg – mivel számos alkalommal tért vissza hozzájuk – közeli kapcsolatot alakított ki a nehéz körülmények között élő közösséggel, ennek köszönhetően pedig nem csak a mindennapjaikba, hanem személyes, intim élethelyzeteikbe is betekintést nyert: sokakat látott megszületni és meghalni. – HVG Nagyítás